..és hogy miért teszem mégis meg újra, meg újra? Az érzés miatt. Mert szükségem van rá. Amíg érzem, addig tudom hogy élek. És van amikor félek, mert nem érzem hogy dobban a szívem, és megfagy körülöttem minden. Talán csak én nem látok rendesen, leveszem a szemüvegem megtörlöm, semmi. Aztán meg vann az úgy mikor nincs is rajtam, a szemem pedig csukva, és mégis azt érzem hogy ettől tisztábban még sohasem láttam és most élek csak igazán..Keresd, majd ragadd meg ezeket a pillanatokat, és szorítsd erősen magadhoz őket. Nem tudhatod meddig marad meg nálad, aztán egyszercsak tovaszáll..Tudod, semmi sem állandó, semmi sem örök a világon. De talán ez így van jól. És amit mégis neked szánt a világ végül úgyis vissza fog térni hozzád. Újra, és újra….

2014.03.26